Okosodó telefonok, butuló emberek?

A gondolkodás, mint kifutott divat

Nem is olyan rég, ha valaki szeretett volna megtudni valamit egy bizonyos témáról, vagy választ szeretett volna kapni valamilyen égető kérdésére, akkor kénytelen volt ellátogatni a legközelebbi jól felszerelt könyvtárba, és végiglapozgatni ott néhány vaskos kötetet.

Ezekben az időkben órákba is beletelhetett mire választ találatunk egy kérdésre, de sokan biztosan még ma is képesek felidézni, hogy milyen felemelő érzés is volt végre rábukkanni arra, amit kerestünk. Türelem, kitartásra, és némi logikus gondolkodásra volt szükség, hogy sikeres kutatásokat végezhessünk.

Bizonyos kérdésekre egy általános enciklopédiában is rá lehetett találni, amelyek látszólag minden létező témáról tartalmaztak némi információt. Nem számít, hogy a pingvinek vándorlási szokásairól, Magyarország történelméről, vagy a zene pszichológiájáról akart olvasni az ember – minden témában íródtak enciklopédiák, amelyek nem csak hasznos, hanem gyakran érdekes információkat is tartalmaztak az adott területről.

A fent felsorolt témákkal kapcsolatos kérdésekre egykor órákig, vagy napokig kellett keresgélni, ma pedig csupán másodpercekbe telik felkutatni ezeket az információkat. Ha például valaki a legfontosabb magyar találmányok listájára kíváncsi, akkor elég csak ezt a két szót beírni a Google keresőjébe, és

“kevesebb, mint fél másodpercen belül több mint 160 ezer találat közül válogathatunk – és még csak az ágyból sem kell kikelnünk hozzá.”

Tagadhatatlan, hogy ez az azonnali információelérés sokkal gyorsabb, és kényelmesebb, mint egy könyvtári szekció végigböngészése, ahol a megfelelő könyv kikeresése is hosszú időt vehet igénybe. De minden pénzérmének két oldala van. Habár az interneten rengeteg adat lelhető fel bármilyen létező témáról, nehéz összehasonlítani egy 10 magyar találmányt felsoroló cikket egy olyan szakértő munkájával, aki éveken keresztül tanulmányozta a magyar feltalálók munkásságát.

A Google tehát segít, de nem helyettesíti azt a tudást és szakértelmet, amelyre régen szükség volt egy adott témakör felfedezéséhez.

Világunk a Google világában

Ha számszerűsíteni szeretnénk, hogy mennyire függünk valójában a technológiától, akkor elég, ha megjegyezzük, hogy másodpercenként több tízezer keresést indítanak a Google-on a felhasználók.

Az információszomjunk egyre csak nő, és ezzel párhuzamosan valószínűleg a segítség irányi igényünk is. Ahogy egyre inkább az internetet gondolkodtatjuk magunk helyett, úgy egyre tompulna saját intelligenciánk? Mi szükség van agyunk tornáztatására, ha egy komplex, átláthatatlan rendszer a másodperc töredéke alatt megmutat nekünk mindent?

“Minden csak egy pillanatba kerül, és minimális agyműködésbe. Azonban akárcsak izmaink, úgy agyunk is gyengülni kezd, ha nem tornáztatjuk rendszeresen.”

Vannak olyan szakértők is, akik szerint a rendszeres Google keresgélés segíti agyunkat, és a rendszeres információáralmás több ideghálózat kiépítését teszi lehetővé. Persze még ha így is van, ez nem jelenti azt, hogy a Google minden tanulási formát képes helyettesíteni, és elég csak erre az egy csatornára támaszkodni agyunk karbantartása érdekében.

Egy negatív aura

De nem a Google, vagy a temérdek rendelkezésre álló információ az, ami a probléma valódi forrása. Bizonyos tudományos források szerint maga az okostelefon-használat az, ami rossz hatással van ránk… de akár ezen eszközök közelsége is problémát okozhat.

A University of Texas at Austin kutatói bebizonyították, hogy akár okostelefonunk fizikai közelsége is képes csökkenteni agyi kapacitásunkat. A tanulmány szerint agyi erőforrásaink korlátozottak, és ezekből rengeteget használunk fel arra, hogy ne gondoljunk valamire (például kedvenc alkalmazásunkra).

A tanulmány során a résztvevőknek egy tesztet kellett kitölteniük úgy, hogy eltérő távolságra helyezték tőlük telefonjaikat. Az első csoport telefonjai az előttük lévő asztalon voltak, képernyővel lefelé fordítva. A második csoport telefonjai a zsebükbe, vagy egy közeli táskába kerültek, tehát valamilyen könnyedén elérhető helyre. A harmadik csoport okostelefonjai egy másik teremben voltak, messze a résztvevőktől.

Az eredmények egyértelmű kapcsolatot mutattak a telefonok közelsége és a résztvevők agyi teljesítőképessége között:

az a csoport teljesített a legjobban, akinek a telefonjai nem voltak a teremben.

Ezzel szemben az első két csoport hasonlóan rosszul teljesített a teszten. Ez arra enged következtetni, hogy attól, hogy nem látunk valamit, még nem jelenti azt, hogy nem gondolunk rá – pusztán a tudat, hogy egy karnyújtásnyira van a telefon elég, hogy gondolataink elkalandozzanak felé.

Az emberi agy korlátainak „köszönhetően” tehát az is elég, ha tudjuk, hogy a telefon a közelünkben van, még ha el is tesszük, vagy kikapcsoljuk azt. A készülékek jelenléte egy tudatalatti, önkéntelen tudatosságot eredményez, ami sokat ronthat kognitív funkcióinkon.

Tehát agyi kapacitásunk nagy részét felemészti, hogy tudat alatt rendszeresen (átlagosan napi 80-szor) rá akarunk pillantani telefonunkra, hogy érkezett-e valamilyen új értesítés vagy üzenet.

Ez a teszt nem feltétlenül azt bizonyítja, hogy az okostelefonok elbutítanak bennünket, de egyértelmű párhuzamot von az okostelefonok által okozott figyelemelterelés és az agyi teljesítőképességünk között.

Okos érvek az okostelefonok mellett

Térjünk vissza néhány gondolat erejéig annak a bizonyos pénzérmének a másik oldalára, és nézzük meg, hogy az okostelefonok hogyan tehetnek minket is okosabbá.

Az okostelefonok segítségével valóban bárhová elvihetjük magunkkal az emberiség tudástárát (feltéve persze, ha adott az internetelérés lehetősége).

“Az interneten felelhető információ terjedelme emberileg felfoghatatlan, és ha megfelelően használjuk, akkor egy végtelenül hasznos tanulási eszköz is lehet.”

Habár ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy új ismeretek is születnek a keresések során (hiszen csak egy globális tudástárat böngészünk, nem bővítjük azt a kereséssel), de a lehetőség adott.

Temérdek olyan mobilalkalmazás közül is válogathatunk, amelyek célja az oktatás és az információterjesztés. Megannyi nyelvi alkalmazás létezik például, amelyek segítenek megismerkedni egy nyelv alapjaival, de a keresztrejtvényekhez hasonló játékok tömkelege is felelhető a kínálatban, amelyek köztudottan segítenek az agy karbantartásában.

A képernyő nézegetésével gyorsulhat információfeldolgozásunk sebessége is, hiszen általában pillanatok alatt megjelenik az, amit szeretnénk megnézni.

Kíváncsiságunk hanyatlása

A fentiek alapján tehát nehéz azt állítani, hogy az okostelefonok butítanák az embereket, de kétségtelen, hogy ezek az eszközök hozzájárulnak az emberiség ellustulásához, és kíváncsiságunk csökkenéséhez. Mindehhez persze még hozzá kell vennünk, hogy puszta közelségük képes csökkenteni agyi kapacitásunkat is.

A fenti problémák közül a kíváncsiságot emelnénk ki külön, hiszen e nélkül nem tartanánk ott, ahol most vagyunk. A kíváncsiság olyan felfedezésekre és találmányokra vezette rá az emberiséget, amelyek gyökeresen megváltoztatták fajunk szerepét bolygónkon. Hatékonyabbak lettünk hétköznapi feladatink elvégzésében, kényelmesebb kommunikációs módokat hoztunk létre, és korunk legkíváncsibb elméi éjjel-nappal azon dolgoznak, hogy hogyan oldhatnák meg az emberiség legégetőbb problémáit.

Azonban kíváncsiságunkat agyunk működteti, e szervünk pedig – ahogyan már említettük – folyamatos edzést igényel, hogy aktív maradhasson, és kíváncsiskodhasson.  Az okostelefonok egyik legaggasztóbb jellegzetessége, hogy hajlamosak megvonni tőlünk ezt a kíváncsiságot, hiszen felesleges bármi után aktívan kutatnunk, ha megteszi azt helyettünk a Google a zsebünkben.

Azonban a szakértők szerint még a rendszeres okostelefonozók számára nincs túl késő kíváncsiságuk újjáélesztéséhez. Egy megoldás például teret engedni kíváncsiságunknak. Ha például szeretnél rákeresni valamire a Google-on, akkor tégy úgy, de próbáld megismerni a válasz mögött álló tényeket is.

Keress tovább, és tovább, hogy még mélyebbre áshasd magad egy témában, és olyasmiket fedezhess fel, amikre nem is gondoltál, hogy rátalálnál. Ez a sikerélmény segít megerősíteni kíváncsiságodat, és arra ösztönöz majd, hogy a jövőben is kövesd ezt az utat.

Egy másik lehetőség kíváncsiságod beindítására az, ha másokkal is beszélgetsz egy kicsit – lehetőleg személyesen. A Google és az Internet rengeteg tudást nyújt bárkinek, de nem helyettesíthet egy beszélgetőpartnert, akinek köszönhetően teljesen új nézőpontokat ismerhetsz meg egy témával kapcsolatban. Az „ötletbörzézés” a barátokkal, családtagokkal és munkatársakkal olyan új gondolatokat indíthat meg a fejedben, amilyeneket egy cikk olvasgatása sosem lenne képes.

 
Ellustulunk telefonjaink mellett?

Fentebb már említettük, hogy az okoskészülékek hozzájárulnak az emberiség ellustulásához, és ezt sajnos tudományos eredmények is alátámasztják. Az okostelefonok mellett egyre kevesebbet kell gondolkodnunk, hiszen rengeteg feladatot megoldanak helyettünk, legyen szó számolásról, fordításról, vagy információkeresésről.

A Canada’s University of Waterloo pontosan ezt a témát vizsgálta egy kutatása során. Azok a résztvevők, akik fejlettebb kognitív képességekkel rendelkeztek, kevesebb időt töltöttek okostelefonjaik használatával. Hasonlóképpen a gyengébb kognitív képességek jeleit mutató résztvevők hajlamosabbak voltak többet telefonozni.

Ezek az eredmények nem feltétlenül jelentik azt, hogy ezek az emberek okosabbak vagy butábbak egymásnál, de talán kikövetkeztethet belőlük, hogy milyen hatással is van rájuk az okostelefon-használat gyakorisága.

Végezetül

A pénzérmének tehát – mint láthattuk – valóban két oldala van. Az okoseszközök hatása könnyedén problémává válhat, ha nem találjuk meg az egyensúlyt a használat és túlzott használat között. Ezek a készülékek hihetetlenül hasznosak, de agyunk sokkal értékesebb eszköz, ami több figyelmet és gondoskodást érdemel, mint bármelyik okostelefon.

Felhasznált irodalom :  Southerm Phone blog